"Hosszan vándoroltam
Az élet láncával kötözve,
Születéseimnek se szeri, se száma:
A ház építőjét
Így hiába kerestem
És ismételt fájdalom a születés.
De látlak! Ó ház készítője:
Többé nem építesz házat nekem.
A tartóoszlop széthullott,
Gerendáid mind összetörve,
A létesülés dolgaiból tudatom
Kijutva - a szomj bevégezetett."

Nidána-Kathá